Juhász

[jugaband]

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségeteket kérni, hogy az alábbi linken, a baloldalon, november 7.-i születési Juhász István neve előtt mi lehet a második rövidítés jelentése? (Az első az nyilván ifj[ú].) A jobb oldal végén is megjelenik a neve (a tanúknál, alulról a negyedik).

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG2N-V?i=107&cc=1858355&cat=167799

Egy másik ősömnél pedig megjelenik a név előtt egy D betű. (Néha ponttal, néha a nélkül.) Így: D. Juhász János
A különböző anyakövi dokumentumokban pedig ad hoc módon megjelenik vagy éppen eltűnik a D betű. Az egyik gyereke születésekor pedig ott a Nemes jelző így: Nemes Juhász János. De sem az előző gyereke születésénél, sem a következőnél nincs ott.

Köszönettel: Juhász Gábor

[Magyari Klára]

Ns = nemes
D. = Dominus (lásd. https://macse.hu/society/latin.php?id=D)

[jugaband]

Kedves Magyari Klára!

köszönöm szépen a választ!
Az utódoknál már eltűnt mind a D., mind a nemes jelző, gondolom, ez elszegényedést jelent (mindenki földműves, napszámos volt utána).
A földbirtok elvesztésével automatikusan megszűnt az illető nemessége?
A D betűnek van valami jelentősége, fokozata a nemes jelzőhöz viszonyítva?
Van, ahol Juhász D. János-t írnak.

köszönöm: Juhász Gábor

[Skoumal Krisztián]

Kedves Gábor,

a nemesség nem szűnt meg a földbirtok elvesztésével.

Ha a család református volt, akkor a D. nem valószínű, hogy a latin Dominus-t (úr) jelölné, mivel a reformátusok anyanyelven (magyarul) anyakönyveztek, a latin bejegyzések száma minimális és inkább a kezdeti időszakokban találkoztam vele eddig.
Itt inkább valamilyen megkülönböztető "jelző", vagy csak egy betű, vagy egy megkülönböztető név rövidítése. Hogy ez valójában mi, esetleg egy levéltári, kutatótermi kutatás tudná feloldani a település egyéb iratait böngészve, ha az anyakönyvekben ennél több - tehát pl. egy Dudás Juhász - nem fordul elő.

Üdv
Krisztián

[Tegze Sándor Béla]

Biharban és Békésben egyes településeken nagyon sok megkülönböztető név volt. Ezek vagy már eleve rövidítésként jelentek meg az anyakönyvezés kezdetekor, vagy - jobb esetben - eleinte kiírták őket, és csak évtizedek-századok alatt csökevényesedtek el. Rövidíthettek anyai nevet, foglalkozást, az apa foglalkozását, a család származási helyét vagy bármi mást, ami aztán generációkon keresztül a név része maradhatott, vagy el is tűnhetett. Sok esetben nem visszafejthető, vagy nem egyértelmű, hogy mi helyett áll egy-egy betű. Tele van ilyenekkel a füzesgyarmati családfám.

[jugaband]

Kedves Krisztián!

Köszönöm! Valóban reformátusok voltak az ősök.
Ennek az 1884-es dűlőkimutatásnak a 6. oldalán szintén megjelenik a szépapám D betűvel, az előző oldalon (5.) pedig más neveknél is megjelenik a D betű (meg más is:L. , tN = tekintetes?

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/21131/view/?pg=5&bbox=-688%2C-3943%2C5399%2C-159

Üdv: Gábor

[jugaband]

Kedves Tegze Sándor Béla!

Köszönöm a választ!

Igen, a fent linkelt sarkadkeresztúri dűlőkimutatás is tele van ilyen rövidítésekkel.

[Babcsányi Judit]

Kedves Gábor!

Ebben a belinkelt magyar összeírásban

Ennek az 1884-es dűlőkimutatásnak a 6. oldalán szintén megjelenik a szépapám D betűvel, az előző oldalon (5.) pedig más neveknél is megjelenik a D betű (meg más is:L. , tN = tekintetes?

https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/21131/view/?pg=5&bbox=-688%2C-3943%2C5399%2C-159

egész biztosan nem latin rövidítés a D., és tényleg más nevek előtt is vannak más betűk is.

A tN = tekintetes nemes lehet, de itt ez nem egyértelmű.
Az özvegy, ifjabb, dr, gróf rövidítések biztosak, de egy csomó más betű szerintem megkülönböztető név lehet, ami nekik ott akkor egyértelmű volt.
Ne feledjük el: mindig azt rövidítették, ami az olvasó számára feloldható volt! (De sajnos nem biztos, hogy nekünk is)

BJudit

[Tóth Tibor]

Biharban és Békésben egyes településeken nagyon sok megkülönböztető név volt. Ezek vagy már eleve rövidítésként jelentek meg az anyakönyvezés kezdetekor, vagy - jobb esetben - eleinte kiírták őket, és csak évtizedek-századok alatt csökevényesedtek el. Rövidíthettek anyai nevet, foglalkozást, az apa foglalkozását, a család származási helyét vagy bármi mást, ami aztán generációkon keresztül a név része maradhatott, vagy el is tűnhetett. Sok esetben nem visszafejthető, vagy nem egyértelmű, hogy mi helyett áll egy-egy betű. Tele van ilyenekkel a füzesgyarmati családfám.

Így van. Az én esetemben a bánsági őseim eleinte az inokai Tóth családnevet viselték, ebből lett később az anyakönyvekben in. Tóth, majd úgy 200 év elteltével az i. Tóth. A községben (Rittberg, 1892-től Végvár) volt vagy hat Tóth család, mindegyiket betűkkel jelölték. Rajtunk kívül voltak d. Tóth-ok (ők a vajdasági Debellácsról jöttek), sz. Tóth-ok (Szentesről), gy. Tóth-ok (Gyuláról), m. Tóth-ok (Makóról), satöbbi.